Középkori és reneszánsz gipszmásolatok

Bevezető

Az 1896-ban létrehozott Szépművészeti Múzeum elődjétől, az Országos Képtártól átkerülő művek révén gazdag festmény- és egy kisebb szoborgyűjteménnyel rendelkezett. A képek mellett a szobrászat történetét a múzeum nem eredeti művekkel, hanem a kor szokása szerint híres alkotások gipszmásolataival tervezte bemutatni. Az épület nagy méretű, földszinti tereit főként ezeknek a másolatoknak szánták. Míg az antik emlékekről készült öntvények egy része a Nemzeti Múzeumból származott, a mintegy háromszáz középkori és reneszánsz szobor másolatát 1903 és 1912 között külföldi gipszöntő műhelyekből rendelte a múzeum. Ezeket az épület Reneszánsz és Román Csarnokában állították ki. A húszas–harmincas években megváltozott a szemlélet: a gipszöntvényeket értéktelennek tartották, ezért a második világháború alatt nem is óvták őket. A sérült másolatokat azután több mint hetven évig a Román Csarnokba bezsúfolva, rossz körülmények között raktározták. Az öntvények egy részét vidékre kölcsönözték. A gyűjtemény rehabilitációja 2015-ben indult el a másolatok restaurálásával, melynek eredményeként jelenleg a gyűjtemény több mint kétharmada látható Komáromban a felújított Csillagerődben és az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban rendezett új tárlaton. Sajnálatos módon a gipszmásolatok egy része az évtizedes hányattatás során eltűnt vagy megsemmisült; jelen online adatbázis a középkori és reneszánsz emlékek egykori teljes gyűjteményét tartalmazza, köztük azokat az öntvényeket is, melyek ma már nem fellelhetők.