Dávid (részlet)

Agostino di Duccio (1418–1481) a firenzei dóm külső falára faragott egy monumentális Herkules-szobrot, 1464-ben pedig egy újabb márványtömböt kapott, hogy a meglévő szobor párdarabját, a Dávid-szobrot kifaragja belőle. Duccio munkája azonban nem készült el, mint ahogy a márványtömböt később megkapó Antonio Rossellino (1427/1428–1479) Dávidja sem. Így végül a hatalmas, faragatlan márvány 1501-ben Michelangelóhoz került, aki 1504-re fejezte be antikizáló, meztelen, kontraposztban álló Dávid-szobrát. Miután a szobor elkészült a városi tanács úgy döntött, hogy a firenzei dóm helyett a város főterén, a Palazzo Vecchio előtt állítja fel azt. Michelangelo legnépszerűbb, emblematikus szobrát 1873-ban a firenzei Accademia di Belle Arti (ma Galleria dell’Accademia) épületébe szállították. A szoborról számos gipszmásolat-gyűjtemény és képzőművészeti akadémia szerzett be másolatokat. Ugyanakkor sok esetben nem a teljes másolatot rendelték meg, hanem csak a szobor fejének másolatát, ezt tette a Szépművészeti Múzeum is, amikor 1906-ban megvásárolta a fej gipszmásolatát. A gipszet aztán 1909-ben a Múzeum Michelangelo termének bejárata felett, egy konzolon állították ki. A gipsz 1976-tól a kecskeméti Tudomány és Technika Házában van kiállítva további tizennégy, Michelangelo utáni másolattal együtt.